Egy Pszichológus Naplójából

Leggyakrabban békés flegmatikusnak nevezik az ebbe a típusba besorolható személyiséget, tulajdonságai alapján teljes joggal.
Három legfontosabb jellemzője: befelé forduló, megfigyelő, borúlátó.

A flegmatikus temperamentumú ember összeszedett, nyugodt, higgadt, türelmes és kiegyensúlyozott.
Minden tekintetben visszafogott, nem stresszeli túl magát, inkább egyfajta könnyedség és lazaság jellemzi.
Érzelmeit igyekszik elrejteni.

Kifejezetten kiegyenlítő szerepet tölt be valamennyiünk között, kompenzálja a másik három személyiségtípus érzelmeit. Megmutatja, hogy semmit nem kell „mellre szívni”.
A békés flegmatikus lecsillapítja a népszerű szangvinikus vadságát, nem veszi túl komolyan a tökéletes melankolikus aprólékosan kidolgozott terveit, és nem kerül túlzottan az erőteljes kolerikus ragyogó döntéseinek hatása alá.
A békés flegmatikussal a legkönnyebb együtt élni, következetes életvitelű, kellemes és jámbor egyéniség. Jól alkalmazkodik szinte bármilyen helyzethez, elviseli a változó napirendet.

Alapvetően az állandóság híve, ha nem szükséges, nem is nagyon költözik sehova, kész leélni életét a szülőházában.
Szereti a barátokat, mindig időt szakít rájuk, segítőkészen meghallgatja őket, jóságos és együttérző.
Ugyanakkor egymagában is jól elvan.

Nem vár túl sokat az élettől, így nem is érik nagy csalódások.
Soha nem akar gondot okozni, inkább csöndben elfogadja az adott helyzeteket, semhogy szót emeljen a változás érdekében.
Mindig visszafogott, az önteltség és a dicsőítés távol áll tőle. Ezért vezető szerepben is inkább háttérbe szorul, kerüli a nyilvánosságot.
Nem gondolkozik túl nagy távlatokban, szereti nyugodtan és fokozatosan megközelíteni a dolgokat.

Személyiségének lényege a munkájában is megnyilvánul. Hozzáértő, szorgalmas, kitartó munkavégző, jól viseli a terhelést.
Sokoldalú, békés és barátságos munkatárs. Együttműködő csapattag, aki kerüli az összetűzéseket és áthidalja a nézeteltéréseket. Halk szavú, eszes, problémák esetén megtalálja a könnyű megoldást.
Rendületlenül halad a kitűzött irányba. Van érzéke a kormányzáshoz, de ezt is maga csendes módján teszi.

Leggyakrabban erőteljes kolerikusnak nevezik az ebbe a típusba besorolható személyiséget, tulajdonságai alapján teljes joggal.

Három legfontosabb jellemzője: nyílt, cselekvő, derűlátó.

A kolerikus temperamentumú ember rendkívül dinamikus, aktív, akinek lételeme az örökös változás.
Nagy álmokkal, előretörő tervekkel bír, melyeket sikeresen képes is megvalósítani. Döntéseiben és cselekedeteiben határozott, erős akarat jellemzi. Mindig kézben tartja az irányítást és mindig megtalálja a jó irányokat.

Született vezető, átütő személyiség, aki gyakorlatilag bármit képes irányítani.
Nem igazán igényli a barátokat, a társasági életet inkább időpocsékolásnak tekinti.
Törekvő ember, céljaitól nehéz lenne eltéríteni, nehéz helyzetekben is bátran megállja a helyét és addig próbálkozik, míg megfelelő megoldást talál, célhoz ér és sikert arat.

Utat mutat azoknak, akik elakadnak vagy tétováznak.
Ahol mások képtelenek dönteni, a kolerikus személyiség azonnal határoz, megoldja a problémákat. Ugyanakkor el sem tudja képzelni, hogy mások miért nem állnak elő a helyes megoldással.
Esetenként magára maradhat, mert senki nem tud lépést tartani vele, ő pedig nem is titkolja, hogy a többiek csak gátolják őt az előrehaladásban.
Mintha beépített antennája lenne a különböző helyzetek érzékelésére és értékelésére, és csak akkor nyilvánít véleményt, amikor biztosan tudja, hogy igaza van.

Szervezőkészsége révén bárki másnál többet tud elérni. Amikor egy tennivalóval szembekerül, azonnal tudja, miként kell hozzálátni, és gondolatban felosztja részfeladatokra, lépésekre a teendőket, kijelöli, hogy kit milyen szinten von bele a munka elvégzésébe.
Csapatmunkát akkor végez szívesen, ha annak célja és értelme van.
Az erőteljes kolerikus nemcsak szeret a célok felé törekedni, de az akadályok valósággal megnövelik a lelkesedését és az elszántságát.
Imádja próbára tenni a képességeit.
Vészhelyzetekben kitűnik helytállásával, a váratlan szituációk új irányba terelhetik tevékenységét.
Gyakorlatias és eredmény-orientált minden helyzetben, parancsoló hajlamú, és nem igazán tűri a hibát.

Leggyakrabban a tökéletes melankolikusnak nevezik az ebbe a típusba besorolható személyiséget, tulajdonságai alapján teljes joggal.
Három legfontosabb jellemzője: befelé forduló, gondolkodó, borúlátó.

A melankolikus temperamentumú ember hajlamos az elmélyülésre, átgondolt, elemző módon ügyel a legapróbb részletekre is, éles szemével az élet lényegének a mélyére lát.
Csendes szemlélődése lefoglalja, nem követelődzik, sőt, kifejezetten szereti a magányt.
Tehetséges alkotószellemmel bír, melyhez komoly, céltudatos attitűd társul. Így szinte minden helyzetben megtalálja a helyes megoldást.
Művészi fogékonysága segít abban, hogy értékelni tudja a világ szépségeit.
Az írók, zene- és képzőművészek többsége a tökéletes melankolikusok közül kerül ki, különösen, ha a veleszületett zsenialitás megfelelő ösztönzést és támogatást kap.

Érzékenyen figyel másokat, aggódik mások sorsáért és átérzi a problémáikat.
Türelme és mély empátiás készsége alkalmassá teszi arra, hogy a gondokat elemezve megfelelő pszichológiai tanácsot adjon. Együttérzése őszinte, önfeláldozó természete miatt mindig lehet számítani a törődésére.

A melankolikus személyiség mindig rendteremtésre, szervezettségre és főként tökéletességre törekszik.
Ez külső megjelenésében is megnyilvánul, többnyire jól öltözött, tiszta és ápolt.
Takarékos természete nyomán soha nem kihívó, inkább az egyszerűséget és a praktikumot helyezi előtérbe.
Táskájában és zsebeiben szinte mindennek megvan a maga helye, tele van mások szemében haszontalannak látszó tárgyakkal, eszközökkel, valójában”csak” arra van felvértezve, hogy a legváratlanabb helyzetekben is feltalálja magát.

Örök idealista, és ahogyan önmaga számára perfekcionista módon állítja fel a mércét, ugyanúgy egy eszményi, hibátlan társ megtalálására törekszik.
Óvatosan közelít a külvilághoz és az emberekhez. Előbb megbizonyosodik arról, hogy ki milyen tulajdonságokkal rendelkezik, és csak azután enged magához közel másokat. Ennek megfelelően kevés számú, de annál igazabb barátot tudhat magáénak.

Lelkiismeretessége, tervszerűsége, tökéletességre való törekvése a munkájában is megnyilvánul.
Elemző munkakörben kiváló teljesítményt nyújt, hiszen messzemenőkig ügyel a részletekre, precíz, kitartó és alapos.

Rendezettsége és szervezettsége abban is megnyilvánul, hogy állandóan listákat készít. Szabályosan lételeme a különböző jegyzetek, táblázatok és grafikonok gyártása. Elméjében szinte sorakoznak az adatok, számoszlopokban gondolkodik, nem is igazán érti, hogyan lehet ezek nélkül élni.

Mentalitásában nem az idő számít, hanem az elvégzett munka minősége, végeredménye.
Jelszava: dolgozni csak jól érdemes.
Megfigyelőképessége segít észrevenni a gondokat, találékonysága a probléma megoldását eredményezi és mindig következetesen végigviszi, amibe belekezdett.

Leggyakrabban népszerű szangvinikusnak nevezik az ebbe a típusba sorolható személyiséget, tulajdonságai alapján teljes joggal.

Három legfontosabb jellemzője: nyílt, beszédes, derűlátó.

A szangvinikus temperamentumú ember nem csak egyszerűen társasági ember, hanem bárhol is van, pillanatok alatt feltalálja magát, a társaságok középpontjába kerül, hangadóvá válik, akit követnek a többiek.
Természetes kisugárzása magával ragadó, érzelmeit őszintén kinyilvánítja, könnyen szerethető, ugyanakkor csupa naiv ártatlanság, jóhiszeműség jellemzi, emiatt nem is igazán észleli a rá irigykedők negatív érzéseit.

Hiába is próbálná, nem tudja magát visszafogni, hiszen lételeme a szereplés, az állandó pezsgés. Vele mindig történnie kell valaminek, történik is, körülötte mindig zajlik az élet.
Nagyfokú nyitottsággal és kíváncsisággal tekint a nagyvilágra, minden érdekli, hamar lelkesedik a legapróbb dolgok iránt is.

Szinte állandóan derűs és vidám, jó humorérzékkel rendelkezik, teljes mértékben a mában és a mának él, ha meg is bántják, soha nem haragtartó, hiszen mindig boldogan akar élni.
Számára az élet egy tündérmese, melynek minden pillanatát mély átérzéssel éli, élményeit színes történtekben fogalmazva meséli el.

Egy szangvinikus mellett jó élni, mert örök napsütést varázsol maga köré, derűje feloldja a környezetében lévők rosszkedvét, szorongását, felrázza a fásultságot, folyamatosan lelkesít és energiát ad.
Az unalmat, unatkozást már csak azért sem ismeri, mert állandóan keresi a történéseket, programlehetőségeket, a világért el nem mulasztana semmit, ki nem maradna semmiből. Ő az, akinek egyidejűleg legalább két-három megbeszélt találkozója van, szélsebesen röpköd egyik helyről a másikra.

Személyiségének lényege természetesen a munkájában is megnyilvánul, szinte mulatsággá változtatja a munkát.
Hajlamos halmozni a tennivalókat, önként elvállal egyszerre több feladatot, gyakorlatilag mindent bevállal. Lelkes, energikus, ezzel munkatársait elbűvöli és csatlakozásra ösztönzi.
A sok vállalás teljesítése, különösen a határidők betartása azonban messze nem erőssége…
Csapatmunkában azonban maximálisan lehet építeni kreatív gondolkodására, eredeti és merésznek hangzó ötleteire, hiszen igazi színes, alkotó egyéniség.